Main menu
Első a kapcsolat – „Az Úr hangja” regényben és filmen
Stanisław Lem 1968-
A kilencvenes években két asztrofizikus a neutrínósugárzás megfigyelésével akart bebizonyítani egy olyan tudományos tételt, amelyről később kiderült, hogy tévedésen alapult. A vizsgálat során a mért eredményeket szalagokra vették. Az immár érdektelen anyag valószínűleg az enyészeté lett volna, ha egy ügyeskedő fizikus meg nem látja benne a lehetőséget: táblázatba foglalta az adatokat, és eladta egy UFO-
A fentiek – alaposan leegyszerűsítve – Peter E. Hogarth professzor visszaemlékezéséből származnak. Stanisław Lem 1968-
Lem regénye egy filozofikus sci-
Természetesen minden felmerülő probléma középpontjában az üzenet értelmezése áll. Lehet, hogy nem is nekünk szánták, valójában két fél beszélgetését hallgattuk le? Persze az is előfordulhat, hogy egészen egyszerűen nem vagyunk elég fejlettek a megértéséhez, ezért viselkedünk úgy, mintha „egy Neander-
Aki úgy érzi, ennél már nem lehet bonyolultabb a csillaglevél megfejtése, az bizony nagyot téved. Kiderül ugyanis, hogy a jelzés segíti és támogatja a biológiai folyamatokat, vagyis akár az élet létrejöttében is közreműködhetett. Ráadásul az üzenet alapján a biokémikusok – egymástól függetlenül – előállítják a nyúlós-
Lem regénye a hidegháború kellős közepén keletkezett, ezért nem meglepő, hogy képzeletbeli tudósai arra is rájönnek, miként lehet fegyvert készíteni a csillaglevél alapján. Bár a regényben kiderül, hogy a „távolban ható atombomba” előállításának veszélye szerencsére mégsem fenyeget, Pálfi György mégis ezt a dilemmát állította Az Úr hangja című filmjének fókuszába.
Stanisław Lem művének nincs igazán cselekménye. Ez a jellegzetessége szinte lehetetlenné is teheti a filmfeldolgozást. A magyar rendező ezt úgy hidalta át, hogy hőse, Péter (Polgár Csaba) apja keresése közben bukkan rá a Master’s Voice-
Pálfi György filmje cseppet sem nevezhető közönségbarát alkotásnak. Az apakeresés ugyanis nem hétköznapi módon zajlik: Péter egyszer egy kivágott fejű férfit követ, utazása során egy óriással is találkozik, egy másik jelenetsorban pedig egy űrhajó legénységének a tagja – egyéb különös látomásairól nem is beszélve. A film látványvilága lenyűgöző, az egymásba át-
Lem regénye és Pálfi filmje is a kapcsolat mibenlétét boncolgatja, ám míg a lengyel író inkább a filozofikus mélységű elemzést helyezi az előtérbe, addig a magyar rendező megközelítése közvetlenebb. A filmben is hallhatjuk azt a fejtegetést, amely jól jellemzi Lem gondolkodásmódját. Az a mondat, hogy „a nagymama meghalt, szerdán lesz a temetés” minden emberi nyelven értelmezhető, hiszen mindenkinek vannak szülei, mindenki tudja, hogy az emberi élet véges, és valamennyi kultúra gondoskodik a halottak méltó búcsúztatásáról. Ám ha egy olyan idegen lénnyel kell beszélgetnünk, amely osztódással szaporodik, számára az idézett mondat egyszerűsége ellenére értelmezhetetlen lesz. Csak akkor tudunk egy földön kívüli üzenetet megfejteni, ha a két civilizációnak vannak közös pontjai. Az emberi kapcsolatok esetében számtalan ilyen közös pont létezik – mégsem értjük meg egymást. Péter tulajdonképpen az öccsével, az édesanyjával (Bánsági Ildikó) és a barátnőjével (Kiss Diána Magdolna) sem találja meg a hangot. A filmnek sajátos dinamikát kölcsönöz, hogy Péter keres valakit, aki létezik, de nem adott magáról hírt, míg a tudósoknál ott az üzenet, de nem tudják, hogy ki lehet a feladó.
La Paloma neve felidézheti bennünk az új-
ujhirek18.hu/Magyar Kurír/Baranyai Béla .............................................................................................................. Vissza a fő oldalra